logo2

 

 

 

ETALON/ OKTATÁS
2017. 5. szám augusztus


Önvezető technológia fejlesztéséhez, mintegy 40 milliárd forintból épül a zalaegerszegi járműipari tesztpálya. Ezzel a város és vele együtt a magyar gazdaság is bekapcsolódik a 4. ipari forradalomba. A beruházás nem csupán a technológiai újításokat és a fejlesztéseket, de a képzett munkaerőt is csábítja majd. A projekt kínálta szakmai lehetőségek azonban csakis egy sikeres oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepció révén valósulhatnak meg. A pálya funkcionális kialakításával, létrehozásával és a későbbi kihasználásával kapcsolatos kormányzati szintű tevékenységének nem kis feladatot igénylő koordinációját Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, a projektért felelős kormánybiztos látja el, akivel a tesztpálya távlati hatásairól, a kutatásfejlesztés fontosságáról, valamint a gyorsabban alkalmazható tudásról is beszélgettünk.

 

 

palko3

 

palko5

 

 

Milyen perspektíva lehet a fiatalok számára az épülő járműipari tesztpálya? Hogyan orientálhatóak egyáltalán erre a pályára?

Egy ilyen tesztpálya működési modellje leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy eljön az autógyártó, hozza az autóját, a saját mérnökét, használja a pálya kínálta tesztlehetőségeket, kiértékeli a járművet, majd hazamegy. Önmagában ennek a hatása a helyi munkaerőre vonatkozóan nem lenne jelentős, és nem igényelne szükségszerűen magas színvonalú szakmai tudást, hiszen a tesztelést a gyárak saját szakemberei végzik. Annak érdekében, hogy ez a projekt jól hasznosuljon a környezet számára, sok mindent köré kell építeni, és ennek van igazán nagy jelentősége. Tulajdonképpen létre kell hoznunk egy ún. zalaegerszegi Science Park-ot, vagyis, ki kell alakítani azt az innovációs ökoszisztémát, amivel ezt az unikális tesztpályát hozzá tudjuk majd kapcsolni Zalaegerszeghez és a környező régiókhoz.

 

 

 

Palkovics

 

 

dr. Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár

 

 


Hogy képzeljük el ezt a Science Park koncepciót?

Itt olyan szolgáltatások jelennek majd meg, amelyek a pályán működő tevékenységeket szolgálják ki, a komolyabb mérésektől az egyszerű gumicseréig. Emellett helyszínéül szolgál a vizsgálati célból ide látogató cégek számára, hogy létrehozzanak valamilyen fejlesztési projektet, épületeket húzzanak fel és ehhez helyi munkaerőt alkalmazzanak. A nemzetközi színtéren ténykedő tesztpályák esetében ez egyébként bevett gyakorlat. A feladat tehát adott a közösségi intézmények és egyetemek számára: olyan kutatókörnyezetet kell prezentálniuk és olyan szolgáltatásokat kell kínálniuk, amiket a külföldi cégek nem feltétlenül szeretnének itt kiépíteni. Elsődleges feladatunk, hogy ezt megoldjuk, és ebben az államnak valamint a helyi önkormányzatnak is komoly szerepe van. Zalaegerszegen olyan szakemberképzést kell biztosítanunk, amely a tesztpálya igényét kielégíti. Ezek azok a tényezők, amelyek Zalaegerszeget attraktívvá teszik a magasabban képzett fiatalok és a gazdasági élet egyéb szereplői számára, és akár olyan vállalkozásoknak is potenciált jelentenek, amelyeknek a tevékenysége nem feltétlenül az autóiparhoz kapcsolódik.


Közel egy hónapja született együttműködési megállapodás a középiskolákkal, néhány hete pedig bejelentették, hogy az öt Zalaegerszegen működő felsőoktatást végző intézmény összesen 4,4 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre és kutatásra (3,8 milliárd forint támogatást az EFOP kereteire benyújtott igények által, és 600 millió forintot a Duális Képzőközpont megvalósítását támogató TOP program keretéből). Ez a fajta anyagi támogatás segíti az oktatási intézményeket abban, hogy speciális képzésekkel reflektálhassanak a Jövő technológiáira?

Jelentős részben ezeket a támogatási összegeket a helyi intézmények műszaki, gazdálkodástudományi képzésének erősítésére kívánjuk fordítani. Ebben erőteljes szerepe lesz például a Pannon Egyetemnek a mechatronikai képzés kapcsán, de a nyertes pályázók között már a budapesti Műszaki Egyetem és a győri Széchényi István Egyetem is szerepel. Ők azt vállalták, hogy olyan szakembereket alkalmaznak Zalaegerszegen, akik a próbapályával kapcsolatos tevékenységet végeznek, ebből pedig minden bizonnyal kinő egy konstans felsőoktatási, majd kutatási tevékenység. Az attraktivitást illetően fontos feladat tehát az, hogy a régióban gondolkozó fiatalemberek az MTMI területeket ambicionálják. Igyekszünk eloszlatni azokat a sztereotip beidegződéseket, miszerint mérnöknek lenni bonyolult, nehéz pálya, sokat kell számolni és éjszakákon át kell rajzolni. Ezt pedig úgy a legkönnyebb, ha megmutatjuk a gyakorlatban is, hogy sokkal izgalmasabb dologról van szó. A pályázati forrás egy része arra szolgál, hogy a középiskolás korosztályt a mérnöki pálya felé orientáljuk, sőt, már az óvodás korosztály számára is léteznek programok . Ez egy komplex, több generáción átívelő fejlesztési ügy, hiszen a tesztpálya működése leginkább a jövő nemzedékét érinti majd. Az egyedülálló projekt vonzereje azonban túlnyúlik a város határain, így ezt a törekvést a környező városokra és településekre is kiterjesztenénk.

 

palko1


693 millió forint támogatásból valósul majd meg az az innovációs és tudásközpont, amely a versenyképes tudáshoz való hozzáférés jövőbeni lehetőségét kínálja. Hogy kell elképzelni ezt a központot?

Ezzel a központtal a vállalkozásokat szeretnénk támogatni. A magyar gazdaság erőteljesen multi irányultságú, és noha ez nagyon jól működik, mégis a cél az lenne, hogy a hazai tulajdonú cégek, elsősorban a közép- és kisvállalatok is képesek legyenek innoválni. A fiatalokat bátorítani kell a saját vállalkozások alapítására, ezért az egyetemekkel közreműködve támogatjuk az ún. spin-off vállalkozásokat. Ugyanis a kutatás fejlesztési eredmények piaci hasznosítására állami támogatással már az egyetem alatt létrehozható vállalkozás. Ha nem működik, az sem baj, de legalább van egy tapasztalat, hogyan kell felépíteni, működtetni egy vállalkozást és mit kell megtanulni az esetleges sikertelenségből.

 

palko2


Az épülő járműipari tesztpálya feltételezi a hasznosítható egyetemi képzést. Ha azonban kicsit eltávolodunk a zalai megyeszékhelytől, hogyan érinti a hazai oktatás rendszerének átalakítását, az felsőoktatási stratéga, amely a munkaerő-piaci igények figyelembe vételére fókuszál?

2014-től a felsőoktatási stratégia egyik fontos része, hogy a képzéseket közelebb hozza a munkaerő-piaci igényekhez. A cél az, hogy amit tanítanak az egyetemen, az ne csak egy általános, robosztus tudás legyen, amelyekre majd a vállalatok mint munkaadók ráépítenek valamit, hanem az ismereteknek sokkal inkább vállalat-közelieknek kell lenniük. A világ felgyorsult, a cégeknél kevés idő van arra, hogy három-négy évig tanítsák az alkalmazottakat az egyetemi évek után. Az eddigi tendencia azt mutatta, hogy legalább annyi ideig kell képezni a vállalatnál egy szakembert adott munkakörre, mint amennyi ideig egyetemre járt, ahhoz, hogy 100% hatékonysággal végezze a munkáját. Ezt az időintervallumot mindenképpen szükséges lerövidíteni, melynek az a módja, hogy az egyetemek a vállalati igényeknek megfelelő, specifikusabb tudást adjanak át.

 

palko4


Hogyan tudják ezt megtenni?

Részben pályázatok alapján. Ezt szolgálja többek között az ún. Intelligens szakosodási stratégia, az S3, amely a térségek tudás alapú gazdasági fejlődését célozza. Fontos, hogy az egyetemek alkalmazkodjanak a regionális igényrendszerhez. Emellett egyre életszerűbb oktatási metódust kell integrálnunk a rendszerbe, amelyet jelenleg kevésbé szolgál az a tény, hogy az egyetemeken kizárólag egyetemi közegből származó oktatók tanítanak, akik soha nem dolgoztak ipari közegben. Ezért létrehoztuk a felsőoktatási törvényben a mesteroktató kategóriát, ahol nem elvárás a tudományos fokozat, sokkal inkább az ipari, gazdasági tapasztalat. De említhetném a duális felsőoktatási képzést is, ahol a hallgatók, az egyetemi évek alatt részt vesznek vállalati képzésben is. Kétségtelen, hogy ma a magyar gazdaság már sokkal gyorsabban alkalmazható, megalapozott tudást igényel.

 

 


2018-ban közel 120 milliárd forinttal többet fordít majd az oktatásra az állam. Tornaterem, tanuszoda program, infrastrukturális,- digitális eszközfejlesztés, iskolabuszok… Milyen javulás várható a közoktatás minőségében és hatékonyságának javításában a következő években?

A 120 milliárd forint csupán a központi költségvetési forrás. A 2014-2020-ig tartó támogatási időszakban a köznevelési rendszerre mintegy 190 milliárd forintot, a felsőoktatásra pedig 130 milliárd forintot fordítunk. Ez azonban nem egy év alatt jelenik meg, hanem eloszlik az évek között. Így 2017 és 2018 között bőven 200 milliárdos növekedésről beszélhetünk, melynek nagyon sok eleme van. A köznevelési rendszernél két nagyon fontos dolgot emelnék ki. Az egyik az iskolarendszer méltányossá tétele. Vagyis azok a gyerekek, akiknél a családi háttér nem feltétlenül támogatja a tanulást, ugyanolyan módon jussanak hozzá a tudáshoz, mint azok, akinél ez a támogató közeg megvan. A magyar köznevelési rendszer egyik problémája pont abban rejlik, hogy a tanulási képesség erőteljesen függ attól, hogy milyen családi motivációt hoznak a gyerekek. Az iskolarendszernek az a dolga, hogy ezt kiegyenlítse. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk azokra a módszertani fejlesztésekre, amelyekkel a PISA-eredményeken javíthatunk. Kiemelném a digitális platformok alkalmazását, a köznevelési rendszerben nagyjából 70 milliárd forintot fordítunk az elkövetkezendő egy- másfél évben az iskolák digitális képességeinek fejlesztésére. Ennek persze szintén számtalan eleme van, de talán a legfontosabb az a 45 milliárd forintos EFOP pályázati konstrukció, melynek segítségével az iskolán belüli hálózati elérést tudjuk biztosítani. Minden iskolában lesz szélessávú internet, emellett nagy számban vásárolunk majd tanulói és oktatói eszközöket. 20 ezer ötödik osztályos tanuló kapja meg a tananyagot táblagépen. Mindeközben a felsőoktatásban 15 milliárd forintot fordítunk az egyetemek és főiskolák kutatási tevékenységének erősítésére. A kutatás-fejlesztésnek egyre nagyobb jelentősége van, ugyanis nagyon fontos, hogy tudjunk egy-egy terméknek hozzáadott értéket generálni, ez pedig nagyban függ attól, hogy mennyi innovációs tartalommal töltjük meg.

 

Az interjút készítette: Balassa-Szökrönyös Éva

aktualis_lapszam