logo2

 

 

 

ETALON/ INSPIRÁLÓ NŐK
2018. 7. szám október-november

 

A hagyományos női szerepkörökön túl a tehetség, ambíció és kitartás, a karrierben is sikert hozott a számára. Nem ül fel a nőkkel szembeni sztereotípiáknak, nem létezik számára megoldhatatlan és bátran kamatoztatja az anyaságból hozott értékrendszert a munkában is. A Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. ügyvezetője Frauenhoffer Márta az „Egyre nő az esély”című projekt kapcsán mesélt magazinunknak többek között arról, hogy, miként lehet a nőiesség több dimenzióját egyszerre bejárni, és hogy vélekedik a női-férfi egyenjogúságról.

 

304A9809 Edit


Hogy látod a Nők médiában való szerepvállalását, érzékelhető a nemek között megkülönböztetés ebben a szegmensben?
A média szerencsére nem az a terület, ahol a nők hátrányos megkülönböztetésben részesülnének. A televízió, rádió, írott vagy online sajtó a nemek megjelenésének egyenlő színtere, egyre több női főszereplővel, kiváltképp a televíziózás tekintetében. Ma már nemcsak kisebb magazinműsorokban, de a nagy nézettséget vonzó produkciókban, és a hírműsorokban is szép számmal vannak jelen Nők. Akár szignifikáns horderejű politikai, vagy gazdasági témákban is jártasságot igénylő műsorokról beszélünk, akár könnyedebb témákról. Azt gondolom, ezen a téren abszolút érvényesül az esélyegyenlőség. Egyre több Nő hisz Önmagában, nyilatkoztatja ki ezt a képernyő előtt és reprezentál kiválóan. Hisz ez utóbbi is fontos privilégium.

 

Elsősorban szereplőként mutatkozik meg az egyenlő arány, vagy vezetőként is jól boldogulunk mi Nők a médiapiacon?
A ZTV is tagja a Helyi Televíziók Országos Egyesületének, amely a vidéki televíziókat egyesíti, és bár dominánsan még mindig férfiak ülnek az egyes régiók televízióinak ügyvezetői székeiben, már egyre több esetben találkozom Nőtársakkal is a vezetői fronton. Jóllehet az országos csatornákat kivétel nélkül férfiak vezetik. Persze ezzel nincs is baj. Az én olvasatomban a női-férfi egyenjogúság kérdésköre nem a férfiak ellen van. Egyszerűen arról van szó, hogy a nők egészen más aspektusból közelítenek bizonyos problémákhoz vagy feladatokhoz. Így a végkifejlet is más lehet. Nem jobb, vagy rosszabb, hanem más. Az egész az individuum szabadságáról szól.

 

Egy karakán Nővel szemben sokszor van félreértés még ma is. Tapasztalsz ebből adódóan előítéleteket az üzleti életben?
Még, ha nincsenek is elsőre látható jelei - noha egy nő észreveszi a láthatatlan jeleket - gyakran kibukik, hogy a nememből kifolyólag úgy gondolják, meg tudnak vezetni, persze csak elsőre. Ez gyorsan eloszlik, hiszen szakmai kérésekben nem találnak rajtam fogást, ugyanakkor nem szeretem megjátszani magam, hogy mindenhez értek. Azt gondolom, az a jó vezető, aki jó kollégákkal veszi körül magát. A műszaki beszerzések esetén például hagyatkozom férfitársaimra.

 

Mennyire uralkodnak a vezetői karakteredben az emóciók?
Komoly jelentőségük van, hiszen minden helyzetet átszőnek, jelen vannak. Bár alapvetően racionális ember vagyok, csak úgy tudok önazonos maradni, ha a vezetői attitűdben az érzelmek is helyet kapnak. Úgy gondolom, mindez előnyös a munkatársaim számára, noha látom, hogy sokszor keményebbnek kellene lennem. De egy nő alapvetően nem úgy gondolkozik, mint egy férfi. Nem kommunikálok durva hangnemben, nem éreztetem a főnök-beosztott kontextust. Törekszem arra - ami valószínűleg az anyaság hozadéka-, hogy mindenkinek egyformán jusson. Ha az egyik kollégámnak tudok plusz feladatot adni, akkor ügyelek arra, hogy legközelebb a másik is kapjon. Valahol a munkahelyi közösség is egy család, éppen ezért arra is időt szentelek, hogy legyenek közös programjaink és közös érdekeink. Az emócióim alapvetően az empátiában érhetők tetten. Együttérző és toleráns vagyok mind otthon, mind a munkában.

 

Hogy tudod összeegyeztetni a dolgozó nő és a családanya szerepeket?
Ügyes szervezéssel! Ezen a szinten, gyakorlatilag senkit sem érdekel, hogy anya vagy. Senki nem törődik azzal, hogy lebetegedett az egyik gyermeked, vagy óvodai-iskolai ünnepségen kell részt venned. Csak rajtad múlik, miként oldod meg, hogy a munkában és a családban is a maximumot tudjad nyújtani. Egy dolgot azonban gyorsan megtanulnak a többgyermekes anyukák: nincs lehetetlen. (Nem mellékesen ez a szemlélet a munkában is jól kamatoztatható). Alapvetően azonban azt gondolom, igenis össze lehet egyeztetni a különböző szerepeket, csak előre kell gondolkozni, és jól kell tudni szervezni. Egyszóval zsonglőrködés az egész. Úgy érzem, megérdemelnének az anyák egy logisztikus diplomát is. Ha ugyanis ezt a kaotikus munka-család architektúrát nem tudnám szervezni, az egész kártyavárként omlana össze. Szerencsére a férjem rugalmas társ és fontos szövetséges. A gyerekek pedig ebbe a lendületes tempóba születtek bele, ami nem ritkán állítja spontán helyzetek elé az egész családot.

 

És ha már a spontaneitást említetted... Az országos csatornákkal való kooperáció kapcsán folyamatosan készenlétben kell lenned, ez hogy befolyásolja a családi életeteket?
Valóban szoros együttműködésben állunk az MTVA-val és más, országos csatornákkal, mi tudósítjuk őket a helyi, zalai és egyre gyakrabban a Vas megyei történésekről is. Gyakran szerepel Zalaegerszeg a hírek között, és azon, hogy ez így legyen, én magam, és kollégáim is sokat dolgozunk. Nem ritkák azonban a váratlan történések. Reggel sokszor úgy indulok el otthonról, hogy fogalmam sincs, aznap hová kell mennem. Minden eshetőségre fel vagyok készülve, a gumicsizmától a kosztümig, minden megtalálható az irodámban. Még így is előfordul azonban, hogy az esti vacsorafőzés egy baleset tudósításába torkollik. Ugyanakkor otthon a tradicionális szerepek mentén éljük az életünket. Úgy, ahogy nem én nyírom le a füvet, vagy cserélem ki a villanykörtét, úgy a férjem sem tetszeleg háziasszony szerepkörben. Attól, hogy valaki napközben felelősségteljes döntéseket hoz, vagy a képernyőn van, még teremthet biztonságos érzelmi hátteret a gyermekei számára. Nincs két út: család vagy karrier. Csak egyensúly van. Azt vallom, hogy ha a munkában megtalálhatja magát egy nő, az a családnak is jót tesz, és nem szabad, hogy ezt megvetés övezze a 21. században.

 

Az interjút készítette: Balassa-Szökrönyös Éva, Fotó: Malenka

aktualis_lapszam