logo2

 

 

 

ETALON/ KARRIER
2018. 5. szám július-augusztus

 

Miközben úgy érezzük, a csapból is a női esélyegyenlőség témája folyik, a mai magyar valóság mégis azt mutatja, hogy egy igencsak megkövült, maszkulin társadalomban éljük mindennapjainkat. Miért kerül mégis mind gyakrabban napirendre ez a kérdés? Egyszerűen azért, mert a nők alkotják a népesség felét, és ennek ellenére nem dönthetnek az őket érintő dolgokról. Részt akarnak venni a nők a törvényalkotásban, és egyáltalán a politikában, döntéshozásban? Igen, de a felmérések és tapasztalatok azt mutatják, hogy nem abban a rendszerben gondolkoznak, mint amiben a férfiak ma a politikát és a döntéshozást elképzelik. Tehát nem az erőfölény, a harc, a győzelem, a siker hívószavai fontosak a nők számára, sokkal inkább a konszenzus, az együttműködés, a közösen elért eredményre törekvés jellemzi a céljaikat. Ez az egyik oka annak, hogy ma kevés nő van a politikában. Viszont ahol el lehet és el kell indulni, az a gondolkodásmód megváltoztatása.

 

eu

 

Majer Piroskát, az Esély Európára Egyesület titkárát, és az „Egyre nő az esély” című projekt menedzserét faggattuk, mi a véleménye – a manapság oly felkapott és sokakat megosztó témáról- az esélyegyenlőségről.

 

Mit gondolsz, valóban egyenlőnek kell lennünk, nekünk nőknek és a férfiaknak?
Nem, nem gondolom, szerintem soha nem is leszünk. Az egyenlőség valamilyen szinten egyformaságot feltételez. Hogy is lehetnénk egyformák, mikor évezredek óta máshogy vagyunk kódolva genetikailag? Úgy érzem, mikor ezt a kérdést boncolgatjuk, sokan fordítva ülnek a lovon. Nekünk nem kell olyanokká válnunk, ugyanazoknak az elvárásoknak megfelelni, mint a férfiaknak, ez semmilyen szempontból nem lenne szerencsés. Nem, mi nők bizonyos értelemben többre vagyunk képesek és azt is máshogy. Hisz alapvetően két terület körül pörgetjük a kérdést: karrier és család. Egy nő képes arra, hogy mindkettőt remekül koordinálja, egy férfi viszont –bárhogy is nézzük – nem képes gyereket szülni és nem arra van predesztinálva hogy huzamosabb ideig egy kisbabát gondozzon. De épp ugyanígy egy egészséges nőnek az a vágy meg sem fogalmazódik a fejében, hogy talpig olajosan megszerelje az autót, vagy hogy napi 16 órát dolgozzon. Szerintem ez értelmetlen egyenlősdi. A női agy empátiára specializálódott, a férfiagy a világ megértésére. Természetesen a férfi is képes alkalmazkodni az új elvárásokhoz, ha nagy a társadalmi nyomás, de valójában az a kérdés, hogy a nő mit lát abban a férfiban, aki „házipapucs”? Valószínűleg nem lehet teljesen átírni a nemi szerepeket anélkül, hogy ne sértenénk meg a női és férfi archetípust. Mindkét nemben dolgozik tovább a férfilélek és női lélek, csak éppen kényszerűen más szerepet kell eljátszaniuk és szerintem ez nem annyira jó. A kérdés sokkal inkább az, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a nők érdemeit, képességeit elismerjük, az életüket megkönnyítsük, társadalmi megbecsültségüket javítsuk?

 

Hogy látod, mit lehetne tenni ezen a téren?
Rengeteg mindent és óriási az elmaradás. Kezdve onnan, hogy rendkívül alacsonyak a családtámogatási juttatások, hogy alacsony színvonalúak és nehezen hozzáférhetőek a gyermekszülést ill. nevelést segítő szolgáltatások, egészen odáig, hogy aggasztóan kevés nő van döntéshozó helyzetben a politikában. Persze, ilyenkor gyakran hallom, hogy ennek is örülni kell, mert ahhoz képest, hogy a XIX. században még előfordulhatott, hogy a nőknek nem volt szavazati joga, most Európa több államában női vezetőket látunk. De mivel minden relatív, épp ezért bőven van hova fejlődnünk… míg a 24 fős svéd kormányban 12 női és 12 férfi miniszter van, addig nálunk a 13 fős kormányban mindössze 1 nőt találunk. Bártfai-Mager Andrea kinevezése ugyan kozmetikázza azokat a siralmas nemzetközi adatokat, ahol rendre a sereghajtók közt végzett eddig Magyarország, a női politikusok, pláne a miniszterek tekintetében, de azért még mindig fényévekre vagyunk a nemek közti esélyegyenlőségtől a politikában (is). Elég arra gondolnunk, hogy a női kormánytagok aránya pl. Dániában, Finnországban, Németországban és Szlovéniában is meghaladja a 40 százalékot. Arról nem is beszélve, hogy bár az európai nők iskolázottabbak a férfiaknál, a vállalati döntéshozatali pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak, s átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek. A nők és férfiak közti bérkülönbség ellen sok ország harcol, de Izland az első, aki 2018. január elsejétől törvénybe foglalta, hogy nem lehet azonos munkáért egy nőnek kevesebbet fizetni, mint férfi munkatársának. Aki nem tartja be ezt a bérszabályozást, bírságra számíthat. Én úgy látom, a megoldás mindenképp a munka és a magánélet egyensúlyának javítását célzó intézkedésekben rejlik.

 

Konkrétan mire gondolsz?
Már az is előrelépés, hogy egyre többet beszélünk ezekről a kérdésekről, melyet remélhetőleg előbb-utóbb konkrét tettek és intézkedések is követnek. Gondoljunk csak a Bianco cipőmárka meglehetősen nagy vihart kavart, „Equal pay is not enough” elnevezésű reklámkampányára, melynek az volt a vezérmotívuma, hogy mivel nőnek lenni eleve költségesebb, már az egyenlő fizetés sem állja meg a helyét. Persze mondanom sem kell, a provokatív reklám óriásit szólt, az ilyen akciók pedig rendesen felkavarják a közvéleményt és az állóvizet, ami mindenképp jó dolog. Alapvetően sokkal több olyan intézkedésre van szükség, mely abban segíti a nőket hogy a karrierjük mellett a családi életben is megállják a helyüket. Magukkal a férfiakkal kell (f)elismertetnünk, hogy a gyereknevelés, háztartás vezetés és úgy globálisan a család élet koordinálása milyen óriási felelősséggel jár. Szerintem nyugodtan vindikáljuk magunknak a jogot, hogy a hagyományos női szerepeknek nagyobb respektet vívjunk ki. Én a legszívesebben minden férfit otthon hagynék egyedül 1 hétig pl. egy fél és egy 3 éves gyerekkel, hogy ezt követően kicsit más szemüvegen keresztül lássa a világot. A projekt is, amin most dolgozunk, számos ilyen sztereotípiát árnyaló tevékenységet tartalmaz, ennek egyik eleme, hogy olyan nőket állítunk példaképnek, akik ügyesen össze tudják egyeztetni a karrierjüket és családi életükkel.

 

eu1  eu2

 

Fotó: Malenka

aktualis_lapszam